Kérdezz-Felelek

Tisztelt Doktor Úr! 3,2 éves kisfiam esetében több mint fél éve küzdünk sikertelenül a szobatisztaságra szoktatással. Kezdetben szólt, ha érezte, hogy pisilnie kell, bár a vizeletét akkor sem bírta sokáig tartani és kisebb-nagyobb vizeletszennyeződés a köztes időben is előfordult. A székletürítés szabályozása aránylag gyorsan kialakult és azóta is csak ritkán fordult elő „baleset”. A vizeletürítéssel kapcsolatban viszont továbbra is problémáink vannak. Nyár végén egy tartósabb megfázás miatt időlegesen visszaadtuk rá a pelenkát, majd ezt követően már csak ritkán szólt a vizelési inger jelentkezésekor, de általában már akkor is késő volt. (A betegséget követően készült laboratóriumi vizeletvizsgálat is, melynek eredménye negatív lett.) Ezt követően próbáltuk időnként kb. 1-1,5 óránként kérdezgetni és bilire ültetni, de még így is nagyon gyakran előfordult, hogy bepisilt, vagy enyhén nedves lett az alsóneműje. Ami miatt különösen aggódom, hogy nem üríti ki a hólyagját, mivel nagyon gyakran előfordul, hogy csak kevés vizelet távozik a bilibe (mondván, hogy nem kell több), majd pár percre rá bepisil. Sokszor szakaszos a pisilése, főleg állva ürítésnél észrevehetően erőlködik és hasprést használ, de előfordul az is, hogy huzamosabb ideig tartja a vizeletét, majd hirtelen topogni kezd és már nem ér oda a bilihez, vagy wc-hez. A gyermekorvosnak jelezve aggodalmamat először várakozásra próbált bírni – mondván hogy talán még nem elég érett a kicsi idegrendszere a szobatisztasághoz – végül addig könyörögtem, míg nagy nehezen beutalták őt a területileg illetékes nephrológiai szakrendelésre. Ott leadtuk az általuk kért vizelési naplót, majd ultrahang és labor vizsgálatokat végeztek. Utóbbi eredménye negatív lett, de az ultrahang vizsgálat során a bal vesében 19×14 mm-es pyelectasiát találtak, valamint kb. 170 ml vizelet ürítését követően több, mint 17 ml residuum maradt. A vizeletürítési naplót áttekintve a doktornő szerint máskor feltételezhetően nagyobb százalékban is marad vizelet a hólyagban, ami nem éppen biztató jelenség, de tekintettel a kicsi életkorára nem tehetünk semmit. Gyógyszeres kezelést sem javasolt, mert szerinte többet ártanánk neki, mindössze annyit javasolt, hogy várjunk még fél évet- egy évet, vagy többet és talán változik a helyzet… A legnagyobb baj az, hogy már az általa nagyon kedvelt óvodában is jelezték, hogy szinte óránként kell alsóneműt cserélni a kicsinél (amellett, hogy ott általában szól a vizelési inger jelentkezésekor) és emiatt célszerűbb lenne kivennünk őt az óvodából. Mivel a honlapon elolvastam a legfontosabb tudnivalókat a vizelési tréning programmal kapcsolatban, tisztában vagyok azzal, hogy ehhez a 3 éves kisfiam még túl kicsi, de a kérdésem az lenne, hogy valóban nem tehetünk mást ilyen esetben, mint tétlenül várakozunk? Sajnos minden nap ugyanazzal a problémával szembesülünk, miközben csekély javulás sem tapasztalható, nem beszélve arról, hogy komoly pszichés problémát okoz nekünk, hogy mi lesz a kisgyermekünkkel, hol helyezzük el őt, ha elbocsátják az óvodából és egyáltalán ez a tétlen várakozás nem okoz-e neki még nagyobb károsodást? (Pszichológusnál egyébként jártunk a kicsivel, de szerinte nem szorongás okozza a problémát, vagy ha mégis, csak kis mértékben járulhat hozzá a bevizeléshez. Ő is csak annyit javasolt hogy várjunk még legalább 4 éves koráig.) Válaszát előre is nagyon köszönöm! Ivett

Tisztelt Doktor Úr! Lányom 8 éves. Az elmúlt egy évben visszatérő húgyúti fertőzése és vizelet inkontinencia problémája volt, amivel a nyáron voltunk a Heim Pál Kórház gyermek urulógiáján. Ott RMCU , UH, Uroflow vizsgálat történt. Az Uroflow kissé elhúzódó vizelést állapított meg, reziduum nélkül. Az RMCU tág hólyagnyakot állapított meg, egyéb probléma nincs. Sajnos baktériumot azóta is folyamatosan találnak a vizeletében, így 2-3 hetente antibiotikumot szed. Jelenleg kb. két hete hagyta abba az antibiotikumot és tünetmentes. Tanácsukat szeretném kérni, hogyan ill. hová lépjünk tovább, mivel a rengeteg antibiotikum szedés miatt ill. a visszatérő panaszok miatt is nagyon aggódunk. Nagyon szépen köszönöm visszajelzésüket előre. Budai Márta

Tisztelt Doktor Úr! 22 éves vagyok és CSAK NEVETÉSKOR bevizelek.Ez intenzív nevetés esetén fordul elő,néha kevesebb néha több vizelet csurog be.Jártam intim tornára és pszichológushoz is.A pszichológus azt mondta hogy szerinte nem tudom leválni édes anyámról érzelmileg.Hittem neki és terápiára jártam hozzá.Sajnos semmiféle változást nem vettem észre,és inkább elfogadtam a betegségem.Most azonban rátaláltam az Ön fórumára és megtudtam hogy ennek a betegségnek giggle inkontinencia a neve.Szeretném megkérdezni,hogy kezelhető e a betegség,és öröklődhet e?Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Doktor Úr! 22 éves vagyok és CSAK NEVETÉSKOR bevizelek.Ez intenzív nevetés esetén fordul elő,néha kevesebb néha több vizelet csurog be.Jártam intim tornára és pszichológushoz is.A pszichológus azt mondta hogy szerinte nem tudom leválni édes anyámról érzelmileg.Hittem neki és terápiára jártam hozzá.Sajnos semmiféle változást nem vettem észre,és inkább elfogadtam a betegségem.Most azonban rátaláltam az Ön fórumára és megtudtam hogy ennek a betegségnek giggle inkontinencia a neve.Szeretném megkérdezni,hogy kezelhető e a betegség,és öröklődhet e?Válaszát előre is köszönöm.